La Fortuna valószínűleg a világ egyik legszebb fekvésű települése. A tökéletes kúpot formázó, 1633 méter magas Arenal vulkán tövében fekszik, gyakorlatilag nincs olyan pontja, ahonnan ne nyílna csodálatos panoráma a hegyre.

Annak ellenére, hogy a kisváros a Costa Rica-i aktív turizmus egyik központja, egyáltalán nincs tömeg, sőt, sokkal inkább nyugisnak nevezném. Ezzel együtt megtalálható minden szolgáltatás, amire az utazóknak szüksége van: rengeteg a szálláshely, az étterem, a közért, de pl. fodrásznál is voltam.

Ha az ember nem akarna a La Fortuna környékén kínált számtalan programból választani (a teljesség igénye nélkül: túrázni, lovagolni, hajókázni, raftingolni, függőhidakon sétálni az erdők felett, biciklizni, kvadozni, termálvízű patakban fürödni), még akkor is nagyon jól érezné magát pusztán attól, hogy egy ilyen  idilli környezetben lévő településen pihen. Mi azért természetesen belevágtunk pár túrába. Két napot voltunk itt, amiből az egyiket az Arenal szomszédságában lévő Cerro Chato hegy megmászásával, a másikat pedig a kicsit távolabbi Tenorio Vulkán Nemzeti Park, és benne a türkizkék színű Rio Celeste folyó völgyének bejárásával töltöttük.

Valószínűleg azért, mert még az út legelején voltunk és dolgozott bennünk az időeltolódás okozta fáradtság, hagytuk magunkat megvezetni a programok szervezhetőségével kapcsolatban, és befizettünk vezetett túrákra. A Cerro Chato 45 USD/fő volt, a Rio Celeste pedig 60 USD. Ahogy később kiderült, a Cerro Chato mászás árát megspórolhattuk volna, mivel minimális kényelmetlenség vállalásával simán abszolválható önállóan. A blog egyik célja éppen az, hogy praktikus tippekkel segítsük az utánunk következő utazókat, úgyhogy leírjuk, hogy hogyan kerülhetitek el a mi hibáinkat, és kaphatjátok meg ugyanazt az élményt (vagy még jobbat) sokkal olcsóbban.

  • A Cerro Chato túra

A Cerro Chato egy az Arenal szomszédságában fekvő, de annál kisebb és főleg (az Arenallal ellentétben) megmászható vulkáni hegy. (Egyébként folyamatos szóismétlést követek el: a cerro spanyolul hegyet jelent.:) A csúcsára vezető túra két eltérő karakterű részből áll: kellemes séta egy szép erdős, mezős környezetben, mindenféle állatkákkal, madarakkal, színes növényekkel, és nagyszerű panorámákkal az Arenalra egészen a Chato lábáig, majd innen kb. 1-1,5 óra meredek kaptatás a csúcsig.

Amikor mi ott voltunk, épp tökéletesen tiszta, napsütéses idő volt, de még így is sok helyen csúszott a sáros ösvény, úgyhogy el tudjuk képzelni, hogy esős időben (ami itt gyakori) mennyire oda kell figyelni a meredek, sziklásabb részeken. A csúcsra érve megpillantottuk a zölden csillogó krátertavat, ahová le is ereszkedtünk fürödni egyet. Innen aztán visszaindultunk a kiindulópontra. A túra nem könnyű, de nem is extrém nehéz, átlagos állóképességgel nyugodtan bele lehet vágni. Egyetlen kicsit veszélyesebb rész van, az ereszkedés a csúcsról a krátertóhoz, ami nagyon meredek, sokszor kell a gyökerekbe, kövekbe kapaszkodni, hogy ne csússzunk el, de ez sem igazán vészes. Túracipő feltétlenül ajánlott.

Hogyan lehet a Cerro Chato túrát behúzni önállóan?

Maga a túraútvonal kiválóan ki van táblázva, eltévedni gyakorlatilag lehetetlen, de ha mégis sikerülne, mindig van elég ember a hegyen ahhoz, hogy útbaigazítson. A Chato lábától pedig egyetlen ösvény vezet fel a csúcsig, úgyhogy ott már tényleg csak szándékosan lehet elkeveredni. A nehézséget a túra kiindulópontjához (Arenal Observatory Lodge) való eljutás jelenti, ami La Fortunától úgy 15 kilométerre található, és nem visz oda busz, a taxi pedig elég drága. Mi erre nem találtunk jó megoldást, ezért fizettünk a túráért, pedig van. La Fortuna pályaudvaráról reggel 8-kor indul a helyi buszjárat Tilarán településre. Annyi a teendő, hogy erre fel kell szállni és megkérni a sofőrt, hogy tegyen ki az Arenal Nemzeti Park bejáratához vezető kereszteződésnél. Utaztunk ezen a buszon és láttuk, hogy működik. Costa Ricában egyébként is bevett szokás, hogy a busz nem csak a megállókban áll meg, de mindenhol, ahol valaki le vagy fel akar szállni. A kereszteződéstől ugyan még gyalogolni kell úgy 4-5 kilométert a túra kiindulópontjáig, de hát kinek ne érné ez meg, ha spórolhat 30 dollárt. Az útvonal elején mindenkinek kell fizetni 10 USD belépőt, azt valószínűleg nem lehet megúszni.

A visszaútra két opció van. Vagy a krátertótól egyszerűen visszamész ugyanazon az útvonalon, ahol jöttél, ehhez a változathoz meg kell nézni, hogy mikor jön vissza Tilaránból busz La Fortunába, mert a kereszteződésnél le kell inteni. A másik lehetőség, hogy a tótól folytatod a túrát a Fortuna vízesés felé, így La Fortunától 3,5 kilométerre lyukadsz ki, ahonnan már haza lehet sétálni. A tónál lévő tábla szerint ez a szakasz kb. 4 órát vesz igénybe, mivel mi nem erre mentünk, közvetlen tapasztalatunk a terepviszonyokról és a menetidőről nincs, de láttunk nagyobb csoportokat ebből az irányból érkezni, úgyhogy ez sem lehet nagyon kemény.

Még egy jó tipp.

A vulkanikus környezetben számos hőforrás van, amire egész kis iparág települt La Fortunában: luxusszállodák fúrnak saját maguknak termálkutakat, amire wellness szolgáltatások sokaságát telepítik. Ezekbe pénzért akár egy napra is be lehet menni, nem kell ott lakni hozzá. Az egyik ilyen helyet úgy hívják, hogy Tabacón, a város határától nem messze található. No, ezzel pontosan szemben folyik egy természetes termálpatak, ahová a helyiek is járnak ejtőzni, és ezt te is megteheted teljesen ingyen. Gyönyörű dzsungel kulisszák között lehet ücsörögni a patakban és kiáztatni a túrázástól megfáradt izmokat. Nagyon könnyű megtalálni a helyet, sok autó parkol itt az út mentén, de bármelyik helyi is útbaigazít, ha megkérdezed, hol van a Tabacón.

  • A Rio Celeste 

A Rio Celestéhez mindenképpen el szerettem volna jutni, mert csodálatos képeket láttam róla a neten, nehezen hittem el, hogy a türkizkék folyóról készült fotókon nincs photoshop. (Lelövöm: nincs:) A folyó a Tenorio Vulkán Nemzeti Parkban található, ami La Fortunától 1,5 óra autóút. Ide La Fortunából nem visz jó tömegközlekedés, és mivel autót nem béreltünk, be kellett fizetnünk egy szervezett túrára.

Erről a napról elég, ha a fotók beszélnek. Szerintem megéri elmenni, ha már itt jár az ember, csodálatos a táj, a világoskék folyó pedig egészen szürreális. El lehet túrázni ahhoz a ponthoz, ahol a kék Rio Celeste másik két folyócska találkozásánál megszületik. Az történik, hogy az egyébként is magas szulfid-tartalmú folyók találkozásánál annyira felsűrűsödik néhány kémiai anyag a vízben, hogy az azonnal, átmenet nélkül kékre vált. Látod, ahogy balra még normál, átlátszó a patak, aztán egyszercsak világoskék. Engem teljesen lenyűgözött ez a jelenség. A túra egyébként kifejezetten könnyű, van benne némi lépcsőzés a vízeséshez (mert az is van), de egyébként inkább egy laza erdei séta, mint túra.

Alap információk:

Helyszín: La Fortuna, Arenal vulkán, Cerro Chato; Tenorio Vulkán Nemzeti Park, Rio Celeste

Megközelítés: mi Alajuela városból mentünk helyi busszal La Fortunába. Az út 5 óra, a busz nem túl kényelmes, viszont kettőnknek 9 USD volt a jegy. A busz az egyik helyi pályaudvarról indul (nem abból, ahonnan a Poás vulkánhoz), ez sincs messze a belvárostól. FONTOS: a jegyet a pályaudvar épületében meg lehet vásárolni egy jegypénztárnál. Taxisok az épület körül megpróbálják eltéríteni a turistákat, nem kell figyelni rájuk, csak be kell menni, és odaállni az ablakhoz, ami mellett ki van írva, hogy La Fortuna.

Szállás: La Choza Inn (La Fortuna). Jó kis szállás, tiszta szobák, előttük kis folyosó padokkal, ha nem akarták volna eladni nekem a túráikat és ezért nem füllentettek volna a közlekedési költségekről, még jobban tetszett volna. De egyébként tényleg ajánljuk, nem drága és minden rendben volt.

Étterem: Soda Viquez. Costa Rica-i viszonylatban olcsó, nagyon kedvesek a pincérek és jó helyi ételeket adnak.

Árak:

Szállás: 40 USD/éj

Cerro Chato túra: 45 USD/fő

Rio Celeste túra: 60 USD/fő